A megtakarítás az a pénzügyi szokás, amelyről a legtöbb ember azt gondolja, hogy majd egyszer elkezdi — amikor több pénze lesz, amikor lejár az adósság, amikor rendbe jön az élet. A valóság az, hogy a megtakarítás rendszerint nem az összegről szól, hanem a szokásról.
Ebben a cikkben nem befektetési tanácsadást, hanem megtakarítási módszereket és a hozzájuk kapcsolódó írásos nyilvántartási technikákat mutatunk be — a magyar háztartások valóságát figyelembe véve.
Az "először magamnak" elv
Az egyik legismertebb személyes pénzügyi alapelv az, hogy a megtakarítást ne a hónap végén maradékból csináljuk, hanem a fizetés megérkezésekor azonnal tegyük félre a tervezett összeget. Ez az "először magamnak" (pay yourself first) megközelítés.
A nyilvántartásban ez úgy jelenik meg, hogy a megtakarítás nem kiadásként, hanem az első, automatikus tételként szerepel a bevételek felosztásakor. A hónap többi kiadása a maradék összegből megy.
A megtakarítás összegét nem kell rögtön nagynak meghatározni. Kezdetben akár havi néhány ezer forint is elegendő, ha ez rendszeres és következetes. Az összeg növelhető, ha a kiadások áttekintése mozgásteret mutat.
Megtakarítási módszerek és nyilvántartásuk
1. A borítékos módszer
A borítékos módszer lényege, hogy a havi büdzsét fizikailag készpénzre váltva, különböző borítékokba osztjuk szét kategóriánként. Minden borítékon rajta van a kategória neve és a tervezett összeg. A hónap során csak az adott borítékból lehet az adott kategóriára költeni.
A nyilvántartás szempontjából a borítékos módszer öndokumentáló: ha a boríték kiürült, az adott kategória tele van. Az írásos napló kiegészíti ezt egy egyszerű táblázattal, ahol a hónap elején rögzítjük, mennyi kerül melyik borítékba, és a hónap végén mennyi maradt.
| Boríték / Kategória | Tervezett (Ft) | Hónap végén maradt (Ft) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Élelem | 65 000 | 3 200 | Hónap végén takarékos bevásárlás |
| Szórakozás | 20 000 | 0 | Pontosan elköltve |
| Váratlan kiadások | 15 000 | 15 000 | Nem volt szükség rá |
| Megtakarítás | 40 000 | 40 000 | Félretéve, nem érintve |
2. A 52 hetes kihívás
A 52 hetes kihívás egy fokozatosan növekvő megtakarítási módszer: az első héten 500 forintot teszünk félre, a másodikon 1 000-et, a harmadikon 1 500-at, és így tovább. Az 52. héten 26 000 forint kerül félre, az éves összeg a módszer szerint meghaladja a 680 000 forintot.
A nyilvántartásban minden héten rögzítjük a félretett összeget és a kumulatív összeget. Ez vizuálisan jól mutatja a haladást, és motiváló tud lenni az előrehaladás látványos növekedése miatt.
3. Szeparált megtakarítási célok
Ahelyett, hogy egyetlen megtakarítási számla vagy "doboz" lenne, különböző célokhoz különböző helyet rendelhetünk. A nyilvántartásban ez három vagy négy megtakarítási kategóriát jelent:
- Vészalap — váratlan kiadásokra (autójavítás, orvosi számla, meghibásodott háztartási gép)
- Tervezett nagy kiadások — vakáció, bútor, elektronika
- Hosszú távú célok — ingatlan, autócsere, nyugdíj-kiegészítés
- Havi puffer — ha egy hónapban többet kellett költeni, a következőben kompenzálható
A vészalap egy elsőbbségi megtakarítási forma: a pénzügyi tanácsadók általánosan 3-6 havi fix kiadással egyenértékű összeget javasolnak félretenni erre a célra. Magyar körülmények között ez a lakhatás, rezsik és élelmiszer összegét jelenti 3-6 hónapra.
Megtakarítási napló oldal: sablon
A megtakarítási napló egy dedikált oldala minden hónapban rögzítheti az alábbi adatokat:
| Dátum | Megtakarítási cél | Félretett összeg (Ft) | Kumulált összeg (Ft) | Cél összeg (Ft) |
|---|---|---|---|---|
| Jan. 5. | Vészalap | 30 000 | 150 000 | 300 000 |
| Jan. 5. | Nyaralás | 15 000 | 75 000 | 200 000 |
| Feb. 5. | Vészalap | 30 000 | 180 000 | 300 000 |
| Feb. 5. | Nyaralás | 15 000 | 90 000 | 200 000 |
Az infláció hatása a megtakarítási célokra
Magyarországon az infláció az elmúlt években érzékelhető hatással volt a megtakarítások reálértékére. Ez különösen fontos, ha valaki hosszabb időre tervez félretenni valamire: az 1-2 évnél hosszabb célokhoz érdemes figyelembe venni, hogy az összegyűjtött forint vásárlóereje változhat.
Az írásos nyilvántartásban erre úgy lehet reagálni, hogy a tervezett célösszeget évente felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják. Egy egyszerű éves felülvizsgálati sablon elegendő erre.
Mi számít reális megtakarítási rátának?
Nem létezik egyetlen helyes arány, amely minden háztartásra érvényes lenne. Függ a jövedelemtől, a kiadásszerkezettől, a lakhatási helyzettől (bérlet vs. saját ingatlan törlesztője) és a családi állapottól.
Általánosan elmondható, hogy a jövedelem 10-20%-ának megtakarítása hosszú távon fenntartható cél lehet. De ha valaki most kezd, az 5% is sokkal jobb, mint a nulla. Az írásos nyilvántartás segít meghatározni, hol tart az ember, és mit tesz lehetővé az adott havi bevétel-kiadás egyenleg.